Baranyahídvég (horvátul:Idvik[2]községBaranya megyében, a Sellyei járásban. 2004-ig a település neve Baranyahidvég volt.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, az OrmánságbanHarkánytól nyugatra, Vajszló és Kémes között, a Fekete-víz mellett fekvő település.

Története[szerkesztés]

Baranyahídvég (Hídvég) nevét először a középkori források említették Hydwegh néven. Később neve Kishídvég alakban tűnt fel, ekkor a nyúlszigeti apácák birtokának írták.

török hódoltság alatt is lakott hely maradt, azonban a török felszabadító háborúk alatt az itt folyó hadmozdulatok miatt elnéptelenedett, lakosai elmenekültek.

18. század közepe táján lakói reformátusok voltak, majd az évszázad második felében már sok katolikus is lakott itt.

20. század közepén horvát és német családok is megtelepedtek itt, azonban az etnikum nagyrészt magyar maradt.

A falu lakosainak megélhetését főleg a mezőgazdaság adta.

Vályi András így írt az 1800-as évek végén Baranyahídvégről (Hídvégről): “Melyet, mivel sok apró hídnak a végén van azért hívnak így. Magyar falu Baranya Vármegyében, Földes Ura a K. Kamara, lakosai leginkább reformátusok. Fekszik Kémeshez fél mérföldnyire, határja három nyomásra van osztva, terem búzát, tengerit, lent, makkot, mellyekkel bővelkedik, hala is vann hegye nints, eladásra módgya van Pétsen, és Siklóson.”

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Kudari László (független)
  • 1994-1998: Kudari László (független)[3], Bazsó József időközi választáson (független)
  • 1998-2002: Bazsó József (független)
  • 2002-2006: Bazsó József (független)
  • 2006-2010: Bazsó József (független)
  • 2010-2014: Nagy Csaba (független)
  • 2014-2019: Nagy Csaba (független)[4]
  • 2019-től: Nagy Csaba (független)

BARANYAHÍDVÉG KÖZSÉG

(Baranya megye)

Az önkormányzat címere: álló, háromszögű, kékkel és zölddel vágott pajzs, a pajzsderékban szétvágott ezüstpólyával. A felső kék mezőben középütt lebegő helyzetű nyolcküllős ezüst kerék, melyet két oldalról egy-egy ívesen befelé hajló leveles arany búzakalász kísér. Az alsó zöld mezőben a pajzs alsó csúcsából feltörő lángnyelvekből növekvő, szembefordult, kiterjesztett szárnyú, vörössel fegyverzett és jobbra tekintő ezüst főnixmadár, feje körül arany dicsfénnyel. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves aranyszalagon feketével BARANYAHÍDVÉG felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

A patakot szimbolizáló heraldikai mesteralak, a szétvágott pólya utalva egyúttal a község születésére is.

A keréknek a címerben elsődleges jelentésén túl gazdag szimbólumértéke van. Ősidőktől fogva a teljességet sugallja, forgó mozgása révén pedig a természet körforgását, az újjászületését, a megújulást, az örök visszatérést és állandóságot szimbolizálja. A tömör, fakorongból készült kerék még lunáris (Holdhoz kapcsolódó) jelkép volt, de amikor későbbi, küllős változata megjelent, a küllők révén a Nap és égitestek ciklikus mozgását jelentette. A magyar népi hitvilágban is megvan a kerékgörgető Nap-varázslat, mellyel a téli és nyári napfordulókon a Nap égi útját idézték. A kerék tágabb értelemben az egész világ, a kozmosz ciklikus változásának jelképe, tovább menve a teremtő istené, akinek művét egyfajta „perpetum mobilének”, azaz örökmozgónak képzelték el. A nyolcküllős kerék ábrázolása magában foglalja a körbe rajzolt kereszt motívumát is, amely Krisztus uralmát jelképezi a Föld felett. A küllőket összefogó abroncs szimbolizálja az összefogást, az összetartozást, ebben az értelemben jelképezi az egy célért mozduló, együttesen munkálkodó lakosságot, de a vallásos közösségeket is. A jellemző vallásra (református) utal a főnix. A főnix képzeletbeli madár, egyiptomi mondákból származik, s korábban fácán, majd sas alakjában kapott testet. A leírások szerint a főnix Indiából származik, ahonnan ötszáz évenként elzarándokol a libanoni cédrusokhoz. Itt illatosítja szárnyait, majd a Nap városába, Héliopoliszba (Egyiptom) repül. Ott egy oltáron tüzet fogott, elégeti magát. Harmadnapra a hamuban talált féreg szárnyakat növesztve újra elnyeri a főnix alakját, és visszatér hazájába. A főnix fejét övező aranyglória Krisztus dicsfényét jelöli a címeren, egyben a Napot is, amely felé repül.

A kozmikus világhoz kapcsolta színeket jelentéstartalma: arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség; ezüst (Hold): bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, tökéletesség, szemérmesség; vörös (Mars): hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség; kék (Jupiter): elvhűség, állhatatosság, ellenálló-képesség, bizalom; zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, szépség, remény, örökkévalóság.